Nem az a cél, hogy te legyél a legjobb fotós, hanem az, hogy mindennap jobb fotós légy. – (általam) ismeretlen szerző.
Vegyél vagy barkácsolj cuccokat
Akár tetszik akár nem, a fotózás technikai sport. Sokkal kevésbé mint az gondolnád, hiszen egy gyufásdoboz elég hozzá. De technikai. Minden mütyűr, szirszar, bizbasz, módosítja az eredményt és inspirációt ad. Vegyél valamit. Nem kell egy több százezer forintos objektívet vagy vázat venni, lehet egy szűrőt, manuális vakut, bármit. Aztán ha megvan, próbáld ki és hozd ki belőle a legtöbbet. Rengeteg dolgot fogsz tanulni ezen idő alatt. És majd elfelejtettem: vehetsz régi fényképezőgépet is, pár ezer forintért.
Fotózz analóg alapanyagra
Én még analóggal kezdtem fotózni, nekem sokkal könnyebb volt visszatérni, de neked se lesz nehéz. Az analóg megtanít egy csomó dologra, ezek közül a legfontosabb, hogy gondold meg, megéri-e lenyomni az kioldó gombot. Ne feledd, szar képet bárki tud csinálni, ha nem érzed, hogy jó kép lesz, vedd el a szemedtől a gépet.
Ha nem nagyon „modern” gépet veszel, meg fogod tanulni megbecsülni a helyes expozíciót és a távolságot is. Vehetsz régi távmérős gépet vagy akár középformátumú kamerát is. Ez segít később tudatosan megválasztani a megfelelő expozíciós értékeket a szuperzöld digitális gépen is.
Próbáld ki a képek otthoni kidolgozását
Ez nem kötelező, de ha már elkezdtél filmre fotózni jönni fog magától. Fekete fehér filmet könnyen ki lehet otthon is dolgozni, csak pár dolog kell hozzá. A nagyítás kicsit bonyolultabb, de szintén megoldható. Ha kicsit utánanézel a sötétkamrában használt dolgoknak és sokkal jobban meg fogod érteni, hogy működik a Photoshop és a Lightroom.
A
Ő most nem a feleségem. Arra vonatkozik, hogy ha rekesz előválasztással dolgozol, akkor kénytelen leszel odafigyelni az expozíciós értékekre és többek között hamar megtanulod, hogy milyen hatással van a rekeszérték a mélységélességre, viszont nagyon kevés esélyed van végleg tönkretenni a képet, ha véletlenül mégse figyeltél volna oda.
Használj fix objektívet
A kompozíciós gyakorlatokhoz legjobb módszer a fix objektívek használata. Lehet ez a telefonod kamerája, egy régi manuális objektív átalakítóval vagy egy olcsó fix 50mm-es. De végszükség esetén egy kitobjektív és némi ragasztószalag is megteszi, amivel a zoomgyűrűt rögzíted. A lényeg, hogy megtanulod vele, hogy hova kell állnod a jó képkivágás eléréséhez.
Nézd mások munkáit
A legtöbbet abból lehet tanulni, ha megpróbálod megfejteni, hogy mitől működik egy kép. Azt javaslom gyújts azokat a képeket, amik megfognak és időről időre nézegesd meg őket és tűnődj el rajta, hogy tudnád megcsinálni őket. Ha nem tudod, nézz utána vagy kérdezd meg valakitől. Ha tudod, csinálj egy hasonlót.
jó tippek! közi szépen! a legjobb a ragasztószalagos fix obi. így tényleg le lehet szokni a zoomgyűrűről :)
Tetszett az írás! Én épp most próbálkozok egy Zenit xp-vel fix objektívvel… Érdekes. :)
@edaniel: A Zenit egy nagyszerű fényképezőgép, az utolsó amit használtam a 90-es évek elején ment tönkre. A szelénes fénymérő adta meg magát mindegyikben először. Viszont rámegy egy csomó jó minőségű M42-es fix, amit pár ezresért meg lehet venni és saccolni még mindig lehet az expozíciót.
A részletek megragadásában és képkivágások gyakorlásában sokat segített egy teleobjektív.
A jól megszokott helyeken kattogtam nagylátó helyett telével, teljesen új hangulatot adott a megszokott látványnak.
hát én a 18-55 nek csak a két szélét használom, az olyan mintha 2 fixem lenne :) csak szar fényerővel
@deyso: Egyszer beszélgettem erről valakivel, aki mesélte, hogy kistatisztikázta, hogy a képek alig 10 százalékában használja a zoom közbenső tartományát, úgyhogy eladta a zoomot és vett fixeket helyette. Amúgy érdemes leragasztani a kitobjektívet 30mm körül, ha kroppos vázad van éés kipróbálni egy normál objektív látószögét.
„Az analóg megtanít egy csomó dologra, ezek közül a legfontosabb, hogy gondold meg, megéri-e lenyomni az kioldó gombot.”
igazából ehhez szerintem az is jó, ha egyszer úgy kell egész nap fotózni, vagy még rosszabb, több napon át, hogy utána 10 képet választhatsz. A válogatás során egy életre megtanulod, hány képet (lett volna) érdemes készíteni… :)
@Ats: erről eszembe jutott, hogy nemrég (jó, van annak mér mésfél éve is…) éppen az ellenkezőjébe futottam bele. Egy napon rájöttem, hogy folyton zoomolok. Ami jó, mert tök jó részleteket lehet kiemelni, de tévút, mert teljesen egyoldalú lettem tőle. Ez kicsit ilyen flashkényszer, hogy „jaj, muszáj valamit mutatni, ami húdehúde”. Valahogy úgy jöttem rá, hogy egyszer egy sráccal ugyanazt az eseményt fotózgattuk, és amikor válogattunk, meglepődve tapasztaltam, hogy az én képeim maximum két fősek, az övék meg többeket is megmutatnak, mégis milyen jók. Így most azzal játszom, hogy hogyan lehet sok dolgot begyömöszölni egy képbe úgy, hogy annak mégis értelme legyen.