Az egész 2008-ben a bankválsággal kezdődött, amikor egy máig ismeretlen japán közgazdász (Szatosi Nakamoto – igazából majdnem biztos, hogy nem ez az igazi neve :) kiötlötte a Bitcoint. Olyan fizetési rendszert akart létrehozni, amihez nem kellenek olyan központok, amikben mindenki megbízik, mert a válságot épp az okozta, hogy a bankokban nem lehet megbízni.
Blokklánc
A megoldás egy olyan főkönyvi rendszer, amiben a tranzakciók mindenki számára hozzáférhetők és a hitelességüket maga a rendszer garantálja. Ezt a főkönyvi rendszert hívják blokkláncnak, mivel minden tranzakció tartalmaz egy hivatkozást az előtte levőre és az előző tranzakció ellenőrző összegét. Ez azt jelenti, hogy az elsőtől az utolsóig egy megváltoztathatatlan láncba van fűzve az összes a rendszerben valaha megejtett tranzakció.
Ez azonban még nem lenne elegendő. Az igazi biztonság abban rejlik, hogy a blokklánc egy elosztott adatbázis, amibe minden tranzakció bekerül és az összes szereplő megkapja. Meg persze az erős titkosításban.
Bányászat
Minden tranzakciót harmadik félnek kell hitelesíteni és hozzáadni a blokklánchoz (időrendi sorrendben). Ez a tevékenység azonban (ez itt nagyon fontos) direkt nagyon sok erőforrást igényel, ugyanis az a cél, hogy a tranzakciót mindig más hitelesítse, hogy elkerülhetők legyenek a visszaélések.
Kriptovaluta (helyesen inkább kriptovagyon)
Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen. A bányászok sem szeretnének ingyen dolgozni, főleg, hogy – ahogy azt említettem már – a bányászat direct pazarló, vagyis rengeteg igazi erőforrást (áramszámla, gép amortizáció, stb.) kell a dologba fektetni. Szóval mit kap a bányász a valódi világban befektetett igazi pénzért cserébe?
Igen kitaláltad, kriptovagyont, olyan erőforrást amit az adott blokklánc technológiára épülő cucc kibocsájt – a bitcoin esetén bitcoint. Vagyis a bányász úgy működteti a blokklánc alapú rendszert, hogy átváltja a valódi világban keresett pénzét kriptovagyonra. (Várj, még egy kicsit és azt is elmondom miért nem őrültek.)
Persze vannak más blokklánc technológiára épülő programok is, ebből a legismertebb az Ethereum, ami blokklánc alapú programok fejlesztéséhez készült blokklánc alapú rendszer. Ezt, most emésztgesd kicsit. :)
Mire jó?
Sok mindenre használnak blokklánc alapú rendszert, de mindnek van egy nagyon fontos tulajdonsága, amit nem szoktak kiemelni. Mivel minden szereplő hozzáférhet az összes elemhez a láncban – nevezzük most tranzakciónak – és a láncot nem lehet megszakítani vagy visszamenőleg egy elemét módosítani anélkül, hogy az ki ne derülne.
Emlékszel, minden elemben van egy ellenőrzőösszeg az előzőre, ezért ha csalni szeretnék egy elemmel, az összes a láncban utána következőt ki kell cserélnem, de azonnal lebukom, mert a többieknél nem azok az ellenőrző összegek vannak. Ilyenkor az én módosított láncom megy a levesbe, senki sem fog foglalkozni vele.
Vagyis, mit nem lehet csinálni egy blokklánc alapú programmal adataival? Cenzúrázni. Ami egyszer a rendszerbe bekerült, az mindaddig ott is marad, amíg a rendszert használók több mint 50%-a igaznak fogadja el a láncot.
Oké, ez felvet kérdéseket. Képzelj el egy olyan világot, ahol a Facebook blokklánc alapon működik és nincs az az ország ami rá tudja venni, megismétlem, rá tudja venni, hogy vegye le az ellenzéki tüntetésről szóló bejegyzést, mert (gyakorlatilag) nem lehetséges.
Ha most azt gondolod, hogy ez tök jó, akkor felhívom a figyelmed, hogy ebben a hipotetikus rendszerben, ugyanúgy fent maradnak örökké a fasiszta, nőgyűlölő, fundamentalista, vagy egyszerűen csak paraszt, szemét illetve gusztustalan bejegyzések is, beleértve a gyermekpornót.
A szólásszabadság már csak ilyen…
NFT
Ahogy mondtam, sok blokklánc alapú rendszer létezik, és most eljutottunk a fotózáshoz (és egyéb művészetekhez) szorosan kapcsolódó témához a nem helyettesíthető zsetonhoz. Az NFT (angolul non-fungible token), egy olyan blokklánc alapú rendszer, amit művészek arra tudnak használni, hogy digitális alkotásaik a tulajdonjogát igazolni lehessen.
Igen, az NFT egy meghamisíthatatlan igazolás arról, hogy te birtoklod az adott digitális művet. Hiába látható minden második weboldalon, a tiéd. (Végülis a Mona Lisát is megnézheti bárki oszt mégse az övék, miért ne lehetne így a Nyan Cattal is, ugy-e?)
Nálunk Borsi Flóra volt az első, aki digitális művet értékesített ilyen módon. A képet 5 Ethereumért (lapozz csak vissza kicsit) vették meg.
Remélem nem lepődtél meg, hogy egy blokklánc alapú rendszerben, kriptovagyon tranzakciók vannak. Így tehát, ha szeretnél venni egy NFT-t, először is Ethereummal kell rendelkezned, amit kétféle módon tehetsz meg: 1, bányászol vagy 2, veszel igazi pénzért.
Tehát mi is történik? A rendszert a bányászok üzemeltetik a valódi világból beadott erőforrásokkal, a használók pedig a valódi erőforrásokat cserélnek kriptovagyonra. Így egy idő után kialakul az adott kriptovagyon és a való világbeli vagyon között az árfolyam.
A jelenlegi árfolyam szerint Borsi Flóra 5 Ethereuma közelítőleg 3 815 838 Ft-ot ér, de karácsonykor még majdnem kétszer ennyi volt az értéke.
Igen, látható, hogy egyelőre még nem stabil, de azért legalább van árfolyama :)
