Az idei fotófalun Virágvölgyi István tartott egy érdekes előadást (videó a cikk alján) arról, hogy kell-e hinni annak amit látunk és az derült ki, hogy már eddig is meglehetős távolságtartással kellett kezelni a dolgokat, de – és ezt már én teszem hozzá – a legtöbb fotó egyszerűen azért, mert nem volt egyszerű jól manipulálni, az emberek számára a valóság egy lenyomata volt. Hogy egy jól ismert – magyar vonatkozású manipulált példát mondjak, ott van Guzli Péter a turista srác.
A hír az, hogy Google most kijött egy mesterséges intelligencia alapú eszközzel az új Pixel 9 telefonra, amivel valósághűen pikk-pakk meg tudod változtatni egy fotó tartalmát és ezzel minden egy csapásra megváltozott. (Ha tudsz angolul, egy jó kis cikk van a témában a Verge-ön: Erre senki sem készült fel címmel. Ha nem tudsz angolul, akkor a Google mesterséges intelligenciája ebben is segít.)
A lényeg, hogy nemsokára többségben lesznek a tartalmilag megváltoztatott képek, így két részre fog szakadni az emberiség:
- aki elhiszi, hogy a pápán pufi dzseki van és
- aki nem hiszi el, hogy George Floyd nyakán egy rendőr térdel.
Azt hiszem mindkettő külön-külön is borzasztó, hát még, hogy ez ugyanaz az ember lesz, mert az emberek már csak ilyenek, azt hiszik el amit akarnak. Ettől aztán frankón manipulálhatók és felgyújtják a Colosseumot (ajánlom fegyelmedbe a Netflix az Anomymousról készült dokumentumfilmjét) vagy elmennek háborúkba másik embereket felgyújtani.
Azt kérded, hogy mi akkor a megoldás? Az ami eddig is volt: kérdőjelezz meg mindent és addig ne hidd el, amíg nem találsz elegendő tudományos bizonyítékot arra, hogy igaz.
Ez persze fárasztó, utána kell nézni, hogy a lefolyóban forgó örvény magyarázata az, hogy Föld forog (ha laposföld hívő vagy nyugodj meg, ettől még lehetne korong alakú), hogy repülőgéppel bármilyen irányba indulva és azonos magasságban haladva ugyanoda érsz vissza (na most beszoptad!) és égi mechanikáról még nem is beszéltünk. Szóval sok esetben nem kell csak a józan ész és (gazdasági vagy politikai esetben) annak a vizsgálata, hogy kinek állt érdekében az adott dolgot terjeszteni.
Most jön egy apró közbevetés, mert lefogadom gondoltál rá: készítsünk olyan mesterséges intelligenciát, ami megcsinálja helyetted a tények ellenőrzését. Sajnos ez nem fog segíteni rajtad, mert a tények (ha léteznek egyáltalán) nem feltétlenül megismerhetők a mesterséges intelligencia számára (Ha én lennék Trump, tuti csak a FOX newsból hagynám tanulni. Nálunk nincs is ilyen probléma, amit meg kellene oldani a hatalomnak és nem tették volna meg korábban.) Így aztán az lesz, hogy mindenki meg fogja csinálni a saját tényellenőrző MI-jét, amik homlokegyenest ellenkezőleg fognak működni.
Ez zsákutca, (hacsak nem fog mindenki saját személyre szabott MI-t tanítani) ezért jön a következő lépés, ami az hogy kialakítasz egy hitelesnek elfogadott információforrás csomagot és ezeknek elhiszed (persze nem fenntartás nélkül), amit mondanak. Tradicionálisan ilyenek a nagy fotóügynökségek, a különféle érdekcsoportoknak kevésbé kitett médiumok (pl. BBC).
Azt meg ne hidd el, hogy csóró a szomszéd Balin nyaralt, hiába posztolta ki az Instára. Mondjuk Ő már 20 éve is nekitámaszkodott egy Ferrarinak a Kempinski parkolójában, már ha érted mire gondolok ;) De leginkább ne higgy el (elsőre) semmit amit az interneten találsz.
És végezetül idézem a cikket:
Az elveszett alexandriai könyvtár elfért volna a Nintendo Switch-em microSD-kártyáján, és a technológia élvonala mégis egy kézi telefon, amely szórakoztató kis bónuszként hazugságokat szór.
El vagyunk szarva .
