Jan Saudek – amúgy személyes kedvenceim egyike – egy nagyon érdekes forma. Egyszer bérelt egy lepukkant szuterént egy tűzfalra néző ablakkal és felépített rá egy komplett életművet.
A Műcsarnokban látható retrospektív kiállítás két teremből áll. Az elsőben korai képek láthatók, amikor a mester még készített képeket a való világban, a másodikban a szuterén korszak fotói láthatók.


Belépés után találkozhatunk pár izgalmas, elgondolkodtató igazi fekete fehér fotográfiával, mint a Hey Joe vagy a Hobbik c. alkotások, de az igazi izgalom a belső teremben, a szuterén világában vár bennünket, ahol leginkább kézzel színezett fekete fehér nagyítások vannak.
Ezek a képek mind mondanivaló, mind kidolgozás szempontjából a művészet és a giccs határán egyensúlyoznak, mindenki ítélje meg maga, egyesével, hogy szerinte melyik, melyik oldalra esik.
Bár pár ikonikus fotó (Szláv lány az apjával, Fekete könnyek) helyet kapott a falon, a válogatás sajnos nem sikerült a legjobbra, Saudeknek vannak ezeknél lényegesen erősebb képei is. Reméljük legközelebb azokat is láthatjuk.