Csendélet mackóval

2 hozzászólás

1. Vagy öt perce azon töprengek, hogy tetszik-e nekem ez a kép.
   Mert a színei nagyon szépek, az a rész kellemes benne, hangulatos.
   De nem tetszik, hogy a lámpa ferde. (a mackó rúgta fel? :) ) A kép is leborul a falról. Vagy lámpa, vagy növény, de a kettő együtt nekem sok.
   Kicsit az asztal is borul, előbb-utóbb a mackó is le fog csúszni róla. (Meg is érdemli, ha már felrúgta a lámpát. :) )
   Esetleg több falat a jobb oldalra, és picivel többet a tetjére.
   Persze én nem vagyok egy művészileg kikupált valaki, de benyomásaim még lehetnek. Tulajdonképpen mi volt a célja a képnek? Mert pont ezek miatt nekem nem ad nyugalmat, ahogyan egy csendélettől várnám. De ha a cél a „feszült csendélet” volt, akkor jó. „Apaaaa, fotóóózdlnekema zéjjeliszekrényeeeem!!!” Erre is jó, bár lehetne egyenesebb.
   (Ne szontyolodj el nagyon, a legjobb barátaimmal sem vagyok kíméletesebb. :) De ennél vannak szebb képeid szerintem.)

2. @Szilvia: Egyáltalán nem volt elszomorító amit írsz. Az, hogy ennyit foglalkoztál vele, már kiemeli abból a több millióból, amire egy másodpercet se szán az ember. Ez a fotó különben tényleg csak dokumentálásra készült, hogy megmutassam nektek is, amit láttam. (Mondjuk most hogy rámutattál, már kicsit idegesít, hogy ferde a lámpa :-)

   Az, meg hogy nem vagy művészileg kikupált, nem jelenti azt, hogy ne lehetne véleményed. Sőt, amikor egy fotóra azt mondják, hogy művészi az kb. ugyanaz, mint amikor egy nőre azt mondják aranyos – nem feltétlen dicséret :-)

Comments are closed.