A blog elérkezett arra a pontra, amikor már rajtam kívül valószínűleg az ég világon senkit se érdekel amiről írok. A minap arra gondoltam, hogy feláldozok pár rosszabbul sikerült nyomatot a kísérletezés oltárán. A most következő hosszú téli esték egyrészt kiválóak sötétkamrában végzendő teavényegekre, másrészt minden valószínűség szerint a következő hónapokban műfény és portré valószínű, ami viszont nem néz ki jól kékben.
(Ezt a projektet amúgy két kedvenc művészem csinálta:)
Úgyhogy gondoltam utána nézek, hogyan lehet cianotípiát nem kékben csinálni. Csoda dolgok vannak ám :) A megoldás egyébként meglehetősen egyszerű és nem kell hozzá más csak 5 filter rossz ízű angol reggeli tea egy liter víz és egy kis hívó. Én Rodinalt használtam 1:100 hígításban. A módszer pedig a csokibarna szín eléréséhez:
Csináld meg a cianotípiát és hagyd állni legalább egy napig. Áztasd be 10 percre sima vízbe, majd 1-2 órára a teába és mosd 15 percig lehetőleg folyó vízzel. Ezek után szárítsd meg és tedd pár percre a hívó oldatba mosd 15 percig, lehetőleg folyó vízzel.
Út a kanadai Sziklás hegységben – Teával színezett cianotípia Az itt látható fotó csak 15 percig ázott a teában, hosszabb áztatással mélyebb csokoládébarna szín érhető el. |
Dehogynem érdekel/s! Én is gondolkodtam a dolgon anno, aztán idő hiányában nem kerítettem sort rá (még)…
Köszi :)