Ma amíg a vendégekre vártunk ismét átnéztem a Jung Zseni féle műhely fotóit és találtam még párat amivel érdemes foglalkozni. A mai darab a szintén bemozdulásos életlenség hatásán alapszik. Minden további a hajás után…

A fotó f22-es blendével 1 másodperces expozíciós idővel készült a gépet megtekerve. Ha ilyen fotót szeretnél készíteni érdemes pár kockát rááldozni a kísérletezésre, mert lehet, hogy neked elsőre nem sikerül tökéletesen. :)
Az adjusztálás ebben az esetben csak pár lépés volt, hogy kicsit kiemeljem a kép festményszerű voltát. A következő képernyőmentésen láthatod, hogy milyen volt az eredeti fotó és a Historyból leolvashatod azt is, hogy mit csináltam vele, jelesül színhőmérséklet beállítások (nem kell, hogy pontosan visszaadjuk az eredeti színeket), egy kicsit elvettem az expozícióból és a Clarityből valamint állítottam a színeken a Vibrance és a Saturation segítségével. Ennyi.

Hoppá, megtudtam az igazi neved!