Ismét elővettem egy kicsit ezt a RAW/JPG témát, mivel magam is elég sokszor tűnődöm, hogy mit is állítsak be a gépen.
Kinek a pap kinek a papné
Természetesen nem csak saját kútfejből dogozom, hanem mások munkáit is tanulmányoztam a kérdésben és az első megállapítás: ha nem tudod mi az a RAW akkor fotózz JPG-ben. Ken Rockwell szerint, ha egy nap 100 képet csinálunk használjunk JPG-t. Ha minden képet egyenként szeretünk megbuzerálni, akkor RAW-t.
Mennyivel jobb a RAW?
Természetesen felmerül a kérdés, hogy mennyivel rosszabb minőségű a gépből JPG-ben kijövő kép a RAW-nál. Vajon megéri-e az 5-10x nagyobb tárhelyet amit igényel? David Eppstein kísérlete szerint nem annyira jelentős a különbség, hogy megérje a RAW fájlok előhívásával szarozni. Nagyjából erre az eredményre jutott Todd Walker is.
Az igazsághoz hozzátartozik, ahogy azt Dave Shea is írja, a RAW lényegesen több információt tartalmaz az utómunkák számára mint a JPG, vagyis nagyobb eséllyel tudunk szép képet csinálni egy nem tökéletes RAW képből mint egy nem tökéletes JPG-ből.
Verdikt
Összegezve, az időmilliomosok, a sznobok és pixelbuzik kivételével mindenki nyugodtan állítsa a gépet JPG-re és hagyja úgy.
Javasolt olvasnivalók:
RAW előhívás – mit csinálnak a csúszkák
Ingyenes RAW konverter programok
Pár szóban a képformátumokról
ha időmilliomos vagy buzi lennék, arról biztosan tudnék, marad a sznob – én ugyanis szinte mindig raw-ban fotózok, mert szerintem a képkészítésnek ugyanolyan fontos fele zajlik a (számító)gép előtt, mint a (fényképező)gép mögött. a nagyobb színmélység miatt nekem elengedhetetlen a raw.
oh a pixel-t nem is láttam a buzi előtt – szuper, akkor mégsem vagyok sznob!!! :D
Átfogalmazznám. Ha igyekszel, gyorsan kell sokat csinalnod akkor JPG. Ha minosegi munkat kell keszitened és nem vagy igénytelen prosztó kocafotós akkor RAW
nagyon szeretek nagyon kevés fényben fotózni, ahol minden iciripiciri árnyalatkülönbségnek élet-halál jelentősége lehet :)
ilyen helyzetben én utólag élvezettel bányászom elő a raw fájlokból a képet, míg pixelheteróként küzdhetnék a tiszta fekete jpegekkel.
Mindenkinek van mentsége, mi?
eszpee, ervin: Persze igazatok, van. Nem állítottam, hogy a RAW-nak nincsenek előnyei. Épp csak nem jön ki, ha nincs időd vagy kedved a képekkel egyesével öt tíz percet foglalkozni.
Névtelen: Az előbbi állítás neked is szól, egy kiegészítéssel. Az egész cikk pont arról szólt, hogy NEM azért vagy igénytelen prosztó kocafotós mert JPG-ben fotózol. Lehet igazán szar képeket csinálni RAW-ban is.
Épp az a bajom ezzel, hogy azt sulykolja mindenki a kedzőknek, hogy a RAW a császár, pedig ahhoz, hogy ki tudd hozni a különbséget a RAW és a JPG között rettentő sok elméleti tudás kell, különben csak elcseszed a képet.
Én azért szoktam kezdőnek (ok, bizonyos szint fölött, érdeklődéssel, stb) a RAW-t tanácsolni, mert ha fejlődik postprocessben is, akkor előveheti még a régi képeit, és javíthat is rajtuk adott esetben.
Ilyen szempontból a JPG polaroid, a RAW meg jól eltett negatív. :)
Szerintem, akik csak jpg-ben fotóznak, nem is olvassák ezt a blogot és azt sem tudják mi a raw, meg nem is érdekli őket.
Mi többiek, buzik, nem buzik, többnyire szeretünk szép képeket csinálni (lehet ezt mániának nevezni) és ehhez elkerülhetetlen ez a formátum.
Aki komolyan gondolja: Raw.
Akinek tökmindegy: Jpg.
Ez nem értékítélet, főleg nem pejoratív. Barátnőm is jpg-ben fotózik, csinál szép képeket, és le se tojja a raw-ot.
Eszpee: a hasonlat jó volt, olyannyira, hogy alá is támasztja a mondanivalómat. A JPG rögtön kész, lehet küldeni mailben, publikálni a weben, a RAW-val meg pancsolni kell a hívóban, meg a fixírben (RAW konvertálás, képszerkesztő program).
Daniel: az én barátnőm szintén:-)
Amúgy meg tartom magam ahhoz, hogy a nyaralásos, tengerpartos képeket kár RAW-ban csinálni, mert:
1. JPG-ből sokkal több fér a kártyára
2. nem annyival szarabb.
Ha melóra használja valaki, nyilván van több terrabyte memória kártyája és a végén úgyis csak 5 képpel fog foglalkozni. Vagyis megéri a többlet munkát és tárhelyet az eredményben mutatkozó különbség.
amire eszpee jol ramutatott: en, mint kezdo orulok neki, hogy a harom honappal ezelotti kepemet most ki tudom javitani (kozepes tanulasi gorbetvel rendelkezo raw-feldolgozo (Bibble) elsajatitasa utan).
Az meg, hogy minden keppel idot kellene tolteni, hmm => batch processing, es a kiemelt 3-5 kepre, ami tenyleg megeri az idot es a faradtsagot, azt megcsinalni ‘rendesen’. Hely szempontjabol – ha valaki erre erzekeny, utana meg mindig kipakolhatja jpg-be a vegeredmenyt.
meg egyvalami:
en nem erzem idoben annnyira a kulonbseget a ketto kozott: ha el akrarod kuldeni emailben, msn-en(ugye mindenki szereti, amikor azt latja, hogy 30k-val jon a 3megas filebol 15?:), akkor legalabb at kell meretezned, esetleg (ha mar ott vagy, akkor straighten, crop, az hogy akar kontrasztot, brightness-t allitasz, ha mar ugyis ott van, szerintem kis rutinnal nem sok ido (meg tomegkepeknel sem).
Mukka: Sok mindenben igazad van és nem akarlak rábeszélni a JPG-re.
Ha te úgy érzed, hogy nincs időkülönbség a kétféle formátum utófeldolgozása között akkor ez neked nem szempont.
Mivel én nem nagyon szoktam hozzányúlni utólag a képeimhez, de ha mégis akkor legalább fél órát szöszölök egyel, nekem jelentős az időkülönbség.
Én amióta DSLR gépet használok csak RAW-ban fotózom, előtte nehéz is lett volna szerintem :) bár lehet már egyszerűbb digit gépek is használják a formátumot.
Egyébként ha csak az információ értéke hasznos a szépsége nem, akkor a JPG kerül előtérbe. Pl. építkezéseken lehet inkább JPG-ben fogok fotózni, ott annyira nem lényeg a tuti fehéregyensúly :)
(Igaz olyan képeket lehetne készíteni, amiket máshol nem nagyon tudna az ember)
Aki DSLR gépet használ, az már az igényesebb fotós kategóriába tartozik és előbb utóbb RAW-ban fog fotózni. Nem vagyok sem időmilliomos, és azt hiszem pixel buzi sem, de még csak sznobnak sem lehetne nevezni. A filmes világban is, aki fotózni tanult bizony meg kellet tanulni a hívást és a nagyítást. Nos a digitális világban ennek a raw a megfelelője.
De jó hogy a negatíokról nem lehet ilyen vitákat folytatni (ó dehogynem), na egy picit komolyodva: szerintem manapság ha valaki minőségi, kiállítható képeket szeretne készíteni vagy csak egyszerűen saját magának akar bizonyítani akkor bizony meg kell ismerkednie a Raw haszálatával. Én mikor először átállítottam a gépemet megfogattam, hogy soha többé jpeg. A raw kihozza a gépedből a maximális minőséget, már csak azért is mert sokkal jobb a tónuátfogása. És ha csak mindenféle módósítás nélkül hívod elő a Raw-ot akkor is megérte használni, mert egyszerűen szebb képet eredményez. Szóval lehetek pixelbuzi vagy akár bármi más én akkor is a Raw-ot használom (meg persze a jó öreg pankromatikust) :D…
jó fotózást kivánok mindenkinek a neki megfelelő formátumban…
Én RAW+JPG-ben fotózok :)
100képből 5öt dolgozok fel RAW-ból, a többi meg azonnal használható JPG-ben. Manapság azért nem olyan nagy dolog egy nagyméretü memória kártya. Már a telefonomban is 4Gigás van, de a fényképezőhöz is bőségesen elég a 2Gigás, csak biztonság kedviért van kettő belőle.
Ha nyaralok akkor is igényes fotókat igyekszem készíteni ami magával vonja, hogy napi 100képnél nem készül több, és akkor már szénné fotóztam mindent.
Ha hozzányúlok egy képhez akkor csak RAWból csinálom. PS-ben nem tart tovább a JPG feldolgozása sem, sőt a RAW jópár olyan korrekciós lehetőséget biztosít ami meggyorsítja a feldolgozást.
Szóval én is azt vallom, hogy aki hozzá akar nyúlni az RAW-ban fotózzon, aki megelégszik a fényképezőgép autómata üzemmódjával, annak elég a JPG. Képminőségben tényleg nincs feltünő különbség.
Ez szerintem bizonyos tudásszint felett pénz kérdése. Az igény meglehet a Raw-ra, ha nincs hozzá tőke. Itt gondolok a gépre, a tartozékaira, a memkártyára, és ugye a jogtiszta software-re is. mert persze a buzik, snobok és időmilliomosok mind megveszik a PhotoShop CS3-at… Most mivan? Én szivesen venék raw-os gépet, de mivel nem tellik rá marad a jpg. Mégis az amerikai év fotója pályázatán már volt a hónap képe az enyém,amit egy szar gagyi 3Mp-eles géppel készítettem.. jha és MAKRÓ kategóriában. Backford technikával… pénz hiány miatt..
webdragon: nagyon sok mindenben igazad van, csak az emberek elfelejtik, hogy nem (feltétlenül) attól lesz jó egy kép, hogy technikailag (közel) tökéletes.
Amúgy kiváncsi volnék az említett képre. Hol lehet megnézni?
Aki ígénytelen vagy fotó amatőr, nyugodtan fotózzon JPG-be.
Aki egy kicsit is igényes a képekre, az használjon RAW-ot.
Aki már annyi pénzt áldozott a fotózásra, hogy vett egy DSLR gépet, az nehogy már JPG-ben kezdjen el fotózni.
Baromira nem mindegy egy képnél, hogy az 5000 Kelvin vagy 5500 Kelvinnel készült. A gépek autómatikája néha rosszul érzékeli ezt. RAW-ban ezeket az apró hibákat ki lehet javítani.
Nem kell mindjárt a méregdrága PS CS3-ra gondolni szofver ügyileg. A rawshooter teljesen megfelel a célnak. Van ingyenes változata is, ami egy kicsit gagyi, de a fizetős nem túl drága és nagyon jó.
Végszó:
Aki nem látja a különbséget a raw-ból JPG (vagy tiff) és a gép által készített jpg között, az vagy vak, vagy nem tanulta meg a raw feldolgozó program használatát.
Ez kb olyan, mintha valaki azt mondja, hogy nincs különbség, ha polár szűrővel fotózok, és időigényes mire felcsavarom az obira.
JPG amatőrökbek van kitalálva, akik nem értenek hozzá, de mégis jöjjön ki valami abból a drága gépből, ha már megvette.
RAW + JPG -> az átlagos DSLR-ek RAW-ja tartalmaz egy preview JPG-t. Az látszik a hátsó monitoron, azt rántják be a képszerkesztők thumbnailnek, sőt pár képszerkesztő azt hozza be a raw demozaik helyett…
Vannak kis tool-ok, amik pikkpakk kikapkodják a raw-kból ezeket a jépegeket. A RAW + JPG – szerintem – helypazarló, és fölösleges. ;)
Névtelen:
„Emellet inkább maradok a filmnél ha igazán maradandót akarok alkotni.Még mindig nincs a kézzel fogható képeknél maradandóbb eljárás mint a feketefehér technika.”
Jogos. Ha például maradandót akarok írni, én is leporolom az Erikát. Még mindig nincs a kézzel fogható dokumentumoknál maradandóbb eljárás, mint az A4-es papírra gépelt fekete-fehér szöveg. :)
+ néhány adalék a RAW mellett:
1.néhány f.gép JPG-je csapnivaló, legalábbis a RAW-hoz képest (pentax k10)
2. a pocketgépes fényképeimen alapbeállítás volt, hogy jól felhúztam a színeket („vivid color”), nos, ezek a képek, ha napsütésben, tengerparton készültek, használhatatlanok továbbfeldolgozás céljára, míg egy alap színbeállítással még esetleg feldolgozhatók lettek volna
tehát egy elcseszett beállítással megpecsételtem a kép további sorsát
Nincs semmi baj a Pentaxal :)
Emellet inkább maradok a filmnél ha igazán maradandót akarok alkotni.Még mindig nincs a kézzel fogható képeknél maradandóbb eljárás mint a feketefehér technika.
Amúgy ha újságnak fotózol pl mint néha én is, akkor kiadvány szerkesztésbe simán jó a jpg.
De ha grafikához kell pl akkor inkább raw.
És nem sértegetni a Pentaxot!! ;)
Végre egy márka ahol nem a márkát kell megfizetni :)
Köhömm canon meg nikon…
Amióta létezik fotózás azóta létezik utómunka is. Ahogy a nagy fotósok is mondják, a kép csak félig készül el azzal, hogy lenyomja az ember az expó gombot. Innentől adja magát a válasz, hogy raw. Persze annó a polaroid képelen sem lehetett utómunkázni és mégis megtalálta a helyét a fotós világban. Tehát az a vita szerintem alapjaiban értelmetlen. Mindkét formátum él és használható. Az egyik erre való, a másik arra. Mindenki használja azt, amelyik neki jobban megfelel. A raw előnye számomra a rugalmasság és a „tűrés”, de ez a hátránya is. Nem figyelek annyira a beállításokra, mert tudom, hogy utána úgyis ki tudom javítani a hibát. Ha pedig mailba akar valaki képet, akkor inkább raw, mint jpg, mert a rawban van egy csökkentett méretü jpg előnézeti kép, ami rögtön küldhető, nem kell leméretezni, kicsinyíteni és kinylódni vele.
Webdragon: Én a sandisk memóriakártyámhoz kaptam ajándékbe egy phaseone Capture One LE-t, teljesen legálisan profi raw konverter. A legfontosabb dolog pedig a végére: a kép nem attól lesz jó, hogy milyen géppel készítették, hanem hogy ki használta a gépet. A kép fejben készül el, a gép csak „megörökíti”! Persze egy jobb gép tud segíteni rákoncentrálni a lényegre…
Van azért itt szerintem még egy nagy ellentmondás: a RAW-t a pixelbuzik, sznobok használják…
RAW-t értelemszerűen elsősorban DSLR tulajok használnak. Viszont ma már lassan nem is ember az, aki nem DSLR-el a nyakában járkál (hála a folyamatos árcsökkenésnek és az egyre nagyobb választéknak is) és ezek között egyre nagyobb azoknak az aránya akik bizony főleg sznobizmusból vettek DSLR-t, de csak automata módban használják. Na ők azok a sznobok, akik biztos nem fognak RAW-ban fényképezni.
hát én vettem dslr-t, de egyelőre örülnék ha a témát észre tudnám venni 30% arányban – erre egyelőre jó nekem a jpg. Idővel úgyis raw lesz belőle, bár már próbálgattam, mert tetszett h elvileg a kiégett részen lehet visszahozni esetleg, de valahogy nem sikerült.
Hello mindenkinek. A minap lattam egy igen meno ujsagot ami kertervezessel foglalkozik. Azok a kepek olyanok voltak, hogy jobb elfelejteni. Marmint a minoseguk. Nyilvan egy ilyen ujsagnak profi fotosok dolgoznak igy nem valoszinu, hogy kompakt geppel „kattingatnak”. Szeretem, mikor valaki kiehezik egy DSLR-t es utana buszken hajtogatja, hogy akinek nincs „ilyen” gepe, az egy kis „hulye amator”, azonban a RAW konverterre nem kolt, mert jo az ingyen gagyi is. Ez nala termeszetes. Rengeteg oldalon folyik a vita hasonlo dolgokrol es azt kell latnom, hogy itt ugyan az folyik kicsiben, mint az egesz orszagban. Fotos, fotosnak farkasa. Tud valaki tanacsokat adni arra nezve, hogy mikent tudnam a legjobb minoseget kihozni egy JPG kepbol? Majd ha mar ugy erzem, hogy felnottem egy „RAW-os ” gephez, megigerem, hogy veszek egyet.
Tanács?! Érezz, láss, várj, cselekedj. A sorrend mindig adja magát, néha egy-két lépés kimarad. :)
Elég felesleges azon vitatkozni, hogy melyik a jobb.
Természetesen a raw.
De már elhangzott itt az is, hogy miért.
Ha véletlenül elcsesztél valamit,(kis hiba) az a raw-ban még helyrehozható.
továbbá a mostani digitális képek hibáit is ki tudod küszöbölni.(gyenge átfogás) mert egy képről akár utólagosan is tudsz csinálni egy expozíció sorozatot, amit később photoshopban egymásra tudsz pakolni, majd leradírozgatni a felesleges részeket. Pl.:Láttatok már olyan esküvői jpg képet ahol a csaj és a pasi ruhájában is volt részlet?
Annyit hozzátennék, hogy sok gépnél rá vagy kényszerítve a RAW-ra, mert az Out-Of-Camera JPEG minőssége erősen gyenge.
Nem flame, ahogy olvastam, pl.: a Nikon elég pocsék JPG-t készít magában a gépben. Nem csak a detail, de főként a color ami nem megy… Stb.
A RAW-nak van még egy hátránya, ami komoly problem, szerintem:
Color reproduction.
Ahány RAW processing szoftver, annyi eredmény. És a színek nagyon-nagyon különbözőek. A sok ’profil’, hát…
Pl.: Nekem Olympus esetén Lightroom default és E-xxx profilok színei vs. az Olympus RAW progi végén a színek. Nagy a különbség, és nem az Lightroom előnyére.
Ekkor elindul hogy ’Melyik a jó RAW program…’ , stb. Mindegyik más lesz.
(egyébként szvsz a Capture One adja a szép színeket)
@macskafaraok: A Lightroom esetén biztosan tudom, hogy meg lehet adni színprofilokat, amik különbözőféleképp befolyásolják az eredményt (hasonlóan mint a gépben a jpg színét a beépített profilok.) Ezen felül természetesen a demosaicing eljárásokban található különbségek is befolyásolják a végeredményt.
@dincsi:
Profile in LR. Igen, van, használom is. Egyik jobb mint a másik… :(