 |
| Unicum kamera #7 – garázskijárat (Csak megjegyzem, hogy még mindig ott van az a fránya világos csík a szélén…) |
De először is lássuk, hogy mit tud az Unicum kamera jelenlegi objektívje. Hogy ezt megítélhessük, 1200 dpi-vel (ami egy 40x60cm-es nyomdai minőségű fotót eredményez) beszkenneltem a kép egy részletét.
 |
| 1200 dpi, 500x500px, 100% |
Nos azt gondolom, hogy a kontúrélesség egyáltalán nem rossz, főleg, hogy csak egy egyszerű folytonossági hiányról beszélünk, de ítéld meg magad. Vannak azonban bizonyos fizikai szabályok amelyek meghatározzák, hogy milyen éles is lehet egy ilyen fotó.
 |
| Ha csak a geometriai optikát vesszük figyelembe a tárgy pontjai egyre kisebb foltokkká képződnek le, ha a blende méretét csökkentjük, ezáltal nőni kellene a kép kontúr élességének |
Itt jön azonban a képbe Huygens és Fresnel munkássága és róluk elnevezett elmélet a fény hullám természetével kapcsolatban. A valóságban a fény kettős (részecske és hullám) természete miatt nem a geometriai optikában megismert egyenes vonalban terjed, hanem bizonyos esetekben úgy viselkedik mint a vízben a hullámok. A mi esetünkben amikor a blendéhez ér, nem nyílegyenesen megy át rajta, hanem behatol a mögötte található területre és egy interferencia nevű jelenség keretében különböző, szép ábrát rajzol.
 |
| A kép élessége a lyuk méretének függvényében |
Szóval úgy néz ki, hogy a jelenlegi lyuk az optimális méret környékén kell legyen, talán egy picit nagyobb, de annyi baj legyen. Sokkal élesebb képet nem igen várhatunk tőle.
