Mindig lehet érdekes dolgokat tanulni azoktól a nagy öregektől – mint Török György –, akik időt és fáradtságot nem kímélve, teljes szívvel foglalkoznak egy dologgal ami jelen esetben a fotózás. Én már régóta a Török-féle megszakítófürdőt használom és most rábukkantam egy újabb érdekességre, amit szeretnék veletek megosztani:
A digitális képek „túlnagyíthatósága” erősen változó. Alapfeltétele, hogy legalább 12 bites szenzor legyen a gépben, mely ma már általános. A 14 vagy 16 bites szenzorok értelemszerűen még jobban reagálnak a túlnagyításra. A második szempont, hogy tűéles, jó színdinamikájú kép kell hozzá, melyet RAW-ban fotóztunk. Ha ezek a feltételek adottak, a digitális kép megapixelszámát tekintve 20-25%-ban túlnagyítható a RAW konverterben. A 6 megapixeles kép minőségromlás nélkül kinyitható 8 megapixelesre, a 12 megapixeles 15-re, míg a 18 megapixeles 22 megapixelre. Gyakorlatilag egy géposztályt feljebb lehet ugrani, de csak, ha a leírt peremfeltételeket betartjuk! Még nagyobb a kontraszt, ha a nagyobb felbontású vázzal JPEG-ben fotózunk, a kisebbel pedig RAW-ban: a 18 megapixeles EOS 7D az APS-C szenzorral simán megveri RAW-ban a teljes szenzoros EOS 5D mark II-est, ha az JPEG-ben dolgozik és nem figyelünk a berázásos életlenségre. De az EOS 7D-t is simán meg lehet verni a belépő szintű EOS 500D-vel ha a feltételek hasonlóak. Nem elég tehát sokkal többet fizetni a gépért és az objektívért. Azokat meg kell tanulni használni is. Ez pedig jó hír a vékonyabb pénztárcájú, de lelkes fotósoknak.
Most pedig menj és olvass még több érdekes dolgot a fotósuli oldalán.
