Régi filmek digitalizálása – olcsójános módszer

Kellett egy lapolvasó. Amúgy is. Gondoltam milyen jó, majd akkor digitalizálom a régi a filmeket is vele és mehetnek a Lightroom katalógusába. Oda nem kellenek túl nagy képek. Ha aztán valamelyik véletlenül kell, akkor előveszem és elviszem valahova beszkenneltetni. Plusz ott van a Szmena, amivel mostanában játszom, az is filmet eszik és így nem kell majd nagyításokat csináltatni, csak beszkennelem és kinyomtatom, ha kell. Ez volt a terv. Lássuk miből élünk most, hogy itt van egy CanoScan 4400-as szkenner. (Amikor meg akartam venni, gyakorlatilag semmilyen infót nem találtam a neten arról, hogy legalább erre jó lesz-e. Minden valamirevaló fórumon azt írják, hogy vegyél minimum 200eFt-ért egy filmscannert és tanulj meg szkennelni vele, különben nem lesz elég jó. A kérdés, hogy kinek mi az elég jó. Remélem, hogy ezen bejegyzés alapján képet alkothatsz arról, hogy egy olcsó síkágyas szkennertől mit várhatsz a gyári driverrel. A szkennelő programok még egy külön misét is megérnek állítólag:-)

Először is a szkennelést rábíztam a sütisdobozra (mac mini), úgyis csak porosodott. Ez nagyon jó ötletnek bizonyult mert a gép majd 5 percet szöszmötöl kockánként, ami kb. fél óra egy 6-os csíknál, szóval berakod, elindítod, csinálsz mást és amikor eszedbe jut kicseréled a filmet. Így kb. egy tekercs per nap sebességgel lehet haladni, szóval nem túl gyors módszer, aki siet ne ezt válassza.

A filmekkel amúgy két baj van. Az egyik, hogy a tárolásuk kicsi szelencékben történik, amitől feltekeredve maradnak akkor is amikor kiveszed őket a dobozból. Ezen sajnos nehéz segíteni, ha valaki tudja hogy kell kiegyesíteni őket légyszi írja meg. A másik probléma, hogy nem nagyon jó összetapizni őket. Ezt mondjuk egy kertészeti boltban kapható cérna kesztyű segítségével megoldottam.

A szkennelés előtt a feltétbe helyezett csíkot érdemes egy puha ecsettel portalanítani.

Felbontás

És akkor az első kérdés, mekkora felbontásban szkenneljünk. Ha elolvasod a 30 Megapixeles Szmena c. bejegyzést, láthatod, hogy a lapolvasó elméleti felbontását egyáltalán nem kell kihasználni, 2400 DPI-vel megfelelően nagy méretű képeket kaphatsz. Ez azért is jó, mert kb. fele annyi idő alatt lesz kész a szkennelés mint 4800 DPI-vel, vagyis nem egy, hanem csak fél óra alatt.

A következő három képen láthatod, hogy milyen minőséget produkál a lapolvasó 1200, 2400 és 4800 DPI kimeneti felbontás mellett. Az első képrészlet 4x-es a második 2x-es a harmadik 1:1-es méretben látszik. (A méretezés itt nem volt korrekt, mivel a szkennelést JPG formátumban végeztem és így a JPG-re jellemző „műterméket” is nagyítottam, de a lényeget talán nem befolyásolja.)

Ami látható, hogy a 2400 és a 4800 DPI-ben szkennelt kép között nincs jelentős különbség a részletekben, vagyis tényleg nem igazán éri meg több időt várni a 4800 DPI-s beolvasásra.

High Quality

A nagy Scott most azt mondaná, ki akar rossz minőségben szkennelni? Ha ilyet látsz hogy High Quality azonnal kapcsold be. Ebben az esetben igaza is volna. A következő két kép sorrendben alacsony és magas minőségben készült. Az eredmény mindenképp szebb High Quality módban.

Grain Compensation

Ez valójában a zajszűrés egy speciális esete, a filmek szemcsézettségéből adódó zajt csökkenti. Mint minden zajszűrés csökkenti kicsit a kontrasztot. Ebben az esetben vállalható mértékben. Az itt látható képen a legnagyobbra állítottam a Grain Compensationt.

Unsharp Mask

Iskola példája annak, hogy soha se kapcsolj be egy funkciót, aminek a Photoshopban ugyanaz a neve. Nincs kontrolod felette és túlélesít. Jobban jársz, ha az utómunka fázisra hagyod, mint ahogy a többi csillivilli lehetőséget, mint kontraszt állítás görbékkel, stb. Az itt látható kép átesett a szkenner driver élesítési eljárásán.

Összefoglalva, ha filmeket és fotókat is akarsz digitalizálni és nem szánsz a dologra nagyon sok pénz, de nem is sietsz nagyon, akkor egy ilyen olcsó szíkágyas lapolvasóval is lehet eredményeket elérni. Jó lehet még azoknak akik kisérletezni szeretnének a filmmel mint médiummal, hiszen csak elő kell hívni/hivatni, majd szkennelés után ugyanazokkal a módszerekkel lehet velük dolgozni mint amit a digitális fényképezőknél megszoktunk. Több száz film, vagy több ezer dia szkennelését viszont nem javasolnám vele, ha sietsz. Én viszont ráérek…

Baráth Gábor
Baráth Gábor

Fotós, szakíró és fordító.

Szerzője többek között az Adobe Photoshop Lightroom, a GIMP könyv és a Furmányos fotós könyv, c. könyveknek, fordítója a következő Scott Kelby műveknek: Photoshop digitális fotósoknak - Új verzió,
Világítsd be! Fotózd le! Retusáld!,
A digitális fotós könyv 5.,
A digitális fotós könyv - Best of
és a
Vakuskönyv fotósoknak.

Articles: 1392