Ma elmentünk A.-val tangó estre a várba a Nemzeti Táncszínházba. A dolog nem is volt rossz, a zenészek jók voltak, a darabok amiket játszottak érdekesek, a táncosok meg – nos a tánchoz nem annyira értek, de az látszott, hogy nem könnyű tánc ez. Drukkoltam nekik, hogy megússzák esés nélkül. Ilyeneket játszottak (ezek tényleg ők):
Na mondok magamban egy idő után, olyan hangulata van ennek, mint egy Tarr Béla filmnek. Mondjuk lehet, hogy nem véletlenül Sátántangó a címe. Tarr Béla amúgy fasirtban van a vágók nemzetközi szövetségével, vagy ollója nincs, mert a következő jelenet 19 perc vágás nélkül. A film amúgy zseniális – fotós/filmes szempontból is – de nem merném szívből ajánlani, mivel nem annyira pörgős mint azt manapság megszoktuk. Konkrétan 7 óra, a moziban két szünet van. Viszont ha rá tudsz áldozni egy délutánt, mindenképp nézd meg.
