Fény van kétféle: kemény és lágy. Figyelted, nem azt írtam, hogy rossz és jó? Mindkét minőségű fény jó bizonyos célra és kevésbé jó másokra.
Kemény fény
Általában úgy szoktak fogalmazni, hogy minél kisebb a fényforrás (nyilván a tárgyhoz viszonyítva) annál keményebb a fény. Tipikus példa a kemény fényforrásra a vaku vagy a reflektor, amennyiben mondjuk egy embert (portré, akt) fotózunk. A kemény fény erős árnyékokat rajzol, kiemeli a részleteket.
Pro (mikor érdemes használni):
- Drámai férfi portrék esetén
- Aktok esetén, mivel szebben kihozza a formákat
Kontra (mikor ne használd):
- Falhoz közel álló ember esetén (hacsak nincs külön vizuális terved a falra rajzolódó erős árnyékkal.
- Női porték esetén (hacsak nem akarsz egy szomorú vagy vérmérséklettől függően dühös nővel egy légtérben lenni amíg a képeket nézitek, mivel ez a fajta világítás kiemeli a ráncokat, amit a hölgyek nem igazán szeretnek).
Lágy fény
- Női- és babaportrék
- Divatfotók
- Termékfotók
- Ha fontosak az éles vetett árnyékok
„Általában úgy szoktak fogalmazni, hogy minél kisebb a fényforrás (nyilván a tárgyhoz viszonyítva) annál keményebb a fény”
Kis pontosítás: nem csak a méret a lényeg, hanem az hogy mekkorának látszik, vagyis a távolság és a méret együtt. Erre a napot, mint pontszerű fényforrást szokták példának hozni.
diegorivera: igen, ennek a résznek a kifejtésén gondolkodtam. Valószínűleg az a lényeg, hogy mennyire vannak összekuszálva a fénysugarak :-)
:)
Nekem még _nec ajánlotta, de én is csak ajánlani tudom az egyik fénnyel kapcsolatos alapművet, szerintem nagyon jó:
„Light – Science and Magic (An Intro to Photographic Lighting)” – http://www.amazon.com/Light-Science-Introduction-Photographic-Lighting/dp/0240802756