A versenyzők közül kezelőfelületben és gondolkodásmódban és funkcióiban is a Darktable hasonlít legjobban a Lightroomra. Valószínűleg a névválasztás sem véletlen, a Lightroom a darkroomnak (sötétkamra) mig a Darktable a lighttable (világítóasztal) az ellentéte. A Darktable – a Lightroomhoz hasonlóan – nem roncsoló szerkesztést alkalmaz, vagyis bármit is csinálunk a programban az eredeti nyersanyagot nem változtatja meg.
A kezelőfelület felépítése nagyon hasonló a Lightrooméhoz, középen a kép, körben pedig a kezelőfelület többi eleme. Még a modul választó csík is megvan a felső sorban.
A lighttable modul felel meg a Lightroom Library moduljának, itt importálhatjuk a fotóinkat, nézhetjük meg és állíthatjuk be a metaadataikat.
A darkroom modulban dolgozhatjuk ki fotóinkat és a Lightroomhoz hasonlóan készíthetünk diaporámát és ki is nyomtathatjuk a fotót. A program biztosítja a képkidolgozáshoz szükséges összes funkciót a fehéregyensúly beállításától (amiben csak numerikusan állíthatók az értékek, nem tudunk a kép fehér részére bökni lásd: megjegyzés) kezdve, az expozíció és tónus beállításokon (árnyékok és csúcsfények beállítása, többféle görbe, helyi kontraszt, színegyensúly beállítások) keresztül az érdekes effektekig (filmzaj és highpass szűrő).
A helyi változtatásokhoz maszkokat kell létrehoznunk, amelyek vektorosak, de működésük nagyon hasonló ahhoz, ahogy a Photoshopban vagy GIMP-ben egy maszkolt réteg viselkedne.
A kezelőfelület érdekessége, hogy a képkidolgozásnál minden panel ki és bekapcsolható és az első fülön található az összes aktuálisan bekapcsolt doboz, így gyorsan át tudjuk tekinteni, hogy mi is alakítja ki az aktuális képet. A második fülön pedig a kedvenc paneleinket gyűjthetjük össze. Érdemes tudni azt is, hogy a more modules alatt jó pár olyan modul is van ami alapértelmezésben nem jelenik meg a füleken, viszont itt az összes panel ki és bekapcsolható.
A legtöbb beállítópanelhez egyébként külön menthetünk preseteket, hogy a beállításokat később egy kattintással elővehessük.
Ami tetszett:
- Lefedi a teljes munkafolyamatot
- Lightroomból ismerős, de annál jobban testre szabható kezelőfelület
- ISO beállítást figyelembe vevő zajcsökkentés
- Automatikus torzítás korrekció
Ami nem tetszett:
- Az eszközök közül sok kezelése – finoman szólva – nem egyértelmű
- Nehézkes a maszkok kezelése
Összegzés: A program funkcióiban nemcsak kielégíti a minimális elvárásainkat, de bizonyos értelemben még meg is haladja azokat, azonban a kezelhetősége hagy kívánnivalót maga után. Sajnos igazat kell adnom zruby-nak aki egy korábbi kommentben úgy fogalmazott:
Az egyetlen (használható) opensource alternatíva a Darktable – amit meg matematikusok fejlesztenek szabadidejükben – ezért nem áll kézre a használata senkinek :D (legalábbis elsőre biztosan nem. Na meg másodikra sem ;)
Fehéregyensúlynál van lehetőség „spot”-ra, ami alapesetben az egész képre állít automatikus értéket. Ezt jelöli is egy keret, a bal egérgombot lenyomva tartva változtatható, tetszőleges terület jelölhető ki.
De jó! Köszönöm, kipróbálom.