A mai trükk semmi más csak egyszerű pszichológia. (Persze valójában a kompozíció nem más, mint pszichológia ismereteink birtokában manipulálni a befogadó érzelmeit, de ez így olyan csúnyán hangzik, hogy vegyétek úgy le sem írtam.) Jelen esetben arról van szó, hogy az emberi agy az arcokat és az emberi vagy állati figurákat keresi a képen először. Így aztán ezeket akár olyan helyre is teheted, ahová amúgy más kompozíciós szabályok szerint nem tennéd. Jó példa erre Arnold Newman Willem de Kooning-ról készült fotója. Persze, ha mondjuk a harmadoló pontba teszed, valószínüleg könnyebben rátalál az ember szeme. A kérdés csak az, hogy mi a célod?
