És azt is tudták, hogy, ezek a programok, kódrészletek nagyon sok embernek lennének hasznosak, segítenék az életüket. Így hát írtak pár alapvető programot és lemondtak a hozzájuk fűződő szerzői jogaikról, hogy azokat bárki használhassa, megismerhesse a működését és ha tetszik a saját igényei szerint módosíthassa azt. A szabad szoftver tehát nem az ingyenességről szól (bár a legtöbb ingyenes), hanem egyfajta digitális szabadságról, a megismerés szabadságáról.
Itt Magyarországon az első áttörést hozó igazi megmozdulás ez ügyben – épp húsz évvel ezelőtt – az OpenOffice fordító hétvége volt, ahol több mint 150 önkéntes 3 nap alatt lefordította a teljes irodai csomagot magyar nyelvre. (Most ez a fordítás képezi az alapját egy sor más irodai csomag, többek között a LibreOffice fordításának is.)
Azóta nagyon sok szabad szoftver készült és a legtöbb magyarul is elérhető a rengeteg önkéntesnek köszönhetően. Sőt olyanok is vannak amit részben vagy teljes egészében magyarok írtak. Ilyen például a hunspell, ami nem csak a már említett szabad irodai szoftvercsomagok helyesírás ellenőrzője, hanem a jelenleg is ezt használom, amikor a Firefoxban ezt a bejegyzést írom. Sőt a világon mindenki ezt használja amikor bekapcsolja ezekben a programokban a helyesírás ellenőrzést a saját nyelvén.
Most lássuk, hogy mit jelent ez, az előbb már említett digitális szabadság a mindennapi életben.
Termékcsapda elkerülése
Nézzünk most egy életből vett példát. Adott a Lightroom, amit a 6-os verzióig meg lehetett venni és használhattad ameddig akartad. A következő verzió azonban már csak előfizetéses konstrukcióban volt elérhető, vagyis havonta kellene fizetni az Adobe-nak, ha az újabbat szeretném használni.
Mivel azonban a Lightroom 6 funkcionalitása elegendő volt a számomra, nem upgrade-eltem. Telt múlt az idő és kiderült, hogy az örökké a szoftvereknél olyan mint a távközlési cégeknél a korlátlan. Nem az. Az idő előrehaladtával elkezdett a Lightroom 6 veszíteni a funkcionalitásából. Először az arcfelismerő majd a térkép modul sem működött többé, mert az Adode nem fizetett tovább az adott technológiákért a jogtulajdonosoknak.
És bárménnyi kellemetlenséget hoz a jövő, nem tudok kiszállni, mert nincs olyan szoftver amibe át tudnám tölteni azt az irgalmatlan mennyiségű kidolgozott fotót, amit az évek során a Lightroomban megcsináltam. Egy dolgot tehetek, hogy az újabb fotókhoz már programot választok, ami működik Linuxon, Windowson, MacOS-en és bízom benne, hogy fejleszteni fogják még sokáig: mondjuk a DarkTable-t. És ha mégsem, a legrosszabb esetben majd írok egy programot, ami átkonvertálja a fotókat az új program formátumába, hiszen ha szeretném meg tudom nézni, hogyan működik a DarkTable és fel is tudom használni az egyes komponenseit a konverter programban. Vagy, ha szerencsém van, akkor nálam okosabbak már meg is írták ezt a kovertert.
Megjegyzés: valójában már több mint egy éve kizárólag Linux-ot használok és ezért felhekkeltem rá egy Lightroomot, ami többé kevésbé el is működik, vagyis a régi fotók elérése szerencsére nem okoz gondolt.
Te felügyeled az adataidat
Manapság rengeteg felhőszolgáltatás elérhető, fotók tárolására, megosztására sőt még szerkesztésére és kidolgozására is. Ezekben azonban az a közös, hogy bíznod kell a szolgáltatóban, hogy nem csődöl be és megfelelő körültekintéssel kezeli az összes adatodat.
Igen, az összeset. Nem csak a személyes adataidat (ami az Adobe-nál például probléma volt), nem csak a fotókat magukat, hogy jogosulatlanul ne lehessen hozzájuk jutni, hanem az azokból szerezhető metaadatokat, mint például a rajtuk szereplő személyek, amit manapság nem nehéz gépi tanulás segítségével (vagy egyszerűen az exif adatokból :) megszerezni.
Ha mindezt a saját gépeden tárolod kisebb az esélye annak, hogy illetéktelen kezekbe jussanak ezek az adatok. Persze ehhez azért kell némi informatikai ismeret és affinitás, hiszen hozzád is be fognak törni a rossz bácsik és nénik (Kinától az USÁ-ig) automatizált sérülékenység kereső programokkal, ha nem vagy naprakész. Úgyhogy frissíts!
Biztonság
Ha már itt tartunk, az egyik legnagyobb előnye a szabad szoftvernek, hogy ha valaki felfedez egy sérülékenységet, akkor azt általában a közösség jóval hamarabb javítja, mint a zárt forráskódú programok esetén a fejlesztő cég.
Az operációs rendszerek közül a Linux az egyik legbiztonságosabb és alighanem a Windows a legkevésbé biztonságos. A MacOS ebből a szempontból egy érdekes hibrid rendszer, mert az alapját egy szabad szoftver a FreeBSD képzi, amire zárt forráskódú felhasználói felületet készítettek az Apple mérnökei, így a biztonságossága is a két másik operációs rendszer között van.
(Manapság azonban már nem is az operációs rendszerek a legfőbb célpontok, hanem az internetre kötött eszközök; biztonsági kamerák, okos eszközök, wifi útválasztók. Általában elmondható, hogy minden meghekkelhető a villanykörtétől a mosógépig. Pár évvel ezelőtt volt egy hír, hogy egy Toyotának maximumra állították az elektronikus gázpedálját úgy, hogy az internetre kötött autórádiót törték meg. Erről ennyit.)
Ajánlott szoftverek
Most pedig lássuk, hogy milyen szoftverek állnak egy fotós rendelkezésére, ha szabad szoftvereket szeretne használni:
Gimp
Kiváló képszerkesztő program, majdnem mindent meg tudsz vele csinálni amit egy Photoshoppal meg lehet csinálni. Érdekessége, hogy a fejlesztése nem csak a képszerkesztő programokra volt hatással, hanem az eredetileg hozzá fejlesztett felhasználói felület elemek (gtk) képzik a jelenlegi GNOME asztalkörnyezet alapját is. Linux, Windows, MacOS verzió is elérhető.
G’MIC
Több mint 500 szűrő a képrészletek intelligens eltávolításától a film emulációig. Önálló és GIMP (valamint Photoshop) beépülő modul formátumban is elérhető. Hivatalosan Linux és Windows változatban tölthető le (de, ugye milyen jó hír a Mac tulajoknak, hogy szabad szoftver, és így két önkéntes is készít MacOS változatot belőle).
ImageMagick
Parancssoros képmanipuláló és konvertáló szoftver. Így nem tűnik nagyon hasznosnak, de egyszerűen felhasználható például több száz kép konverziójára, átméretezésére. Egy életből vett példa, az itt található képernyőfotókat ezzel konvertálom webp formátumba, így nem kell megnyitnom és elmentenem mindegyiket GIMP segítségével.
#!/usr/bin/env bash
echo -e "$NAUTILUS_SCRIPT_SELECTED_FILE_PATHS" | xargs -i convert "{}" "{}.webp"DarkTable
Nem véletlen a név választás, a leghasználhatóbb Lightroom alternatíva. Mind megjelenésében, mind tudásában nagyon hasonló. Linux, Windows és MacOS verzió is elérhető.
RawTherapee
Magyar gyökerű RAW kidolgozó szoftver. Sajnos az utolsó kiadás már több mint két éves, de nem hagyták abba a fejlesztést, úgyhogy kíváncsian várom a 6. verziót.
DigiKam
Fotó rendszerező és kidolgozó program. Édesanyám használja, ezért egyszer nekiestem és lefordítottam a fontosabb részeket, úgyhogy magyarul is elérhető. Említésre érdemes Lightroomban találhatóhoz hasonló, a jól használható arcfelismerő. Linux, Windows és MacOS változatban.
Nextcloud
Ha nem akarod a Google-re bízni a fájljaidat, telepíthetsz egy Nextcloud-ot és megkapod nagyjából ugyanazt a funkcionalitást. Szinkronizálhatod a fájljaidat, automatikusan feltöltheted a mobil fotókat, megoszthatsz mappákat a megbízóiddal. Szerver alkalmazás + Linux, Windows, MacOS, Android, iOS kliensek.
Joplin
Az Evernote-hoz hasonló jegyzetelő alkalmazás. Linux, Windows, MacOS, Android és iOS verziók elérhetők. Korábban már volt róla szó a blogon.
Signal
Biztonságos azonnali üzenetküldő alkalmazás Edward Snowden és Elon Musk ajánlásával. Használd ezt a Meta/Facebook szarja helyett és biztass erre másokat is.
Ezeken kívül egy sor egyéb, fotózáshoz és egyéb kreatív tevékenységhez használható szabad szoftver létezik, hogy csak párat említsek: Krita digitális festményekhez, Blender mindenféle 3D tervezéshez és vizualizációhoz, Inkscape vektorgrafikához. És ha már itt tartunk a Furmányos fotós könyv tördeléséhez szintén szabad szoftvert használtunk, a Scribust.
