Hozzávalók
- Klipszes fotókeret és iratcsipesz
- Fotópapír (lehetőleg harminc éve lejárt)
- Lapolvasó (bármilyen megteszi)
Elkészítés
Menj be egy teljesen elsötétített helységbe (ahol 5 perc elteltével sem látod az orrod elé helyezett kezedet) és gyújts vörös fényt. Egy vörös színű led izzó, egy biciklilámpa vagy vörösen világító fejlámpa megteszi. Helyezd rá a papírt a klipszes keret hátoldalára és tedd rá azt, amiről lumenprintet szeretnél csinálni. Ez a legegyszerűbb esetben valami friss növény, de megpróbálkozhatsz egy negatívval is. Tedd rá az üveget és rögzítsd a iratcsipeszekkel. Fontos, hogy olyan szorosan fogasd oda őket ahogy csak tudod, hogy az egy-két órás expozíció alatt se mozduljanak el, majd vidd ki a napra és felejtsd ott. Tűző nyári napon elég fél órát gyilkolni a napon, tavasszal és ősszel egy-két órára is szükség lehet.
Ha úgy ítéled meg, hogy kész (valójában akkor van kész amikor úgy ítéleted meg), nincs más dolgod, mint kivenni a keretből, betenni egy lapolvasóba és behúzni. Ezek után tedd el egy olyan sötét zacskóba mint amiben a le nem exponált fotópapírok vannak és tedd be a szekrénybe. A továbbiakban digitális képként fog létezni, mivel minden szkennelés és fényen töltött perc ront a minőségén.
Mivel nem, – ismétlem, – nem törekszünk a lumenprintünk valósághű reprodukciójára, a beszkennelt képet érdemes megdolgozni, hogy erősebb hatású legyen. Én most egy igen egyszerű módszert fogok mutatni, de bármilyen digitális beavatkozás ér.
Tölts be lumenprintet a GIMP-be a CTRL+O gyorsbillentyű lenyomásával. Válaszd a Colors > Hue-Chroma… pontot és állítsd be a csúszkákat, úgy, hogy az eredmény a számodra a legszebb legyen. (Baromi valószínűtlen, hogy az itt látható értékek a te lumenprintednek is éppen jók lennének, úgyhogy dolgozz a következőképp: húzd a Chroma csúszkát jobb felé amíg a legérdekesebb színhatást nem kapod, majd állítsd hozzá a másik két csúszkát.)
A lumenprint, mint oly sok minden, nem egzakt tudomány, hanem játék, úgyhogy adok pár tippet amit érdemes kipróbálni, ha izgalmas eredményt szeretnél elérni. Ebben az eljárásban az a legérdekesebb, hogy az eredetileg fekete-fehér nyersanyag elszíneződik a hosszú megvilágítás és bizonyos kémiai folyamatok hatására is, így érdemes friss növényeket kipróbálni, amik levet engednek magukból vagy különféle folyadékokkal bespriccelni, bekenni a papírt, mielőtt használatba vennénk. Esetleg mindkettő vagy mindhárom. Jelen helyzetben a papírra csak víz és egy száraz virág került, de többek között az olaj, a szójaszósz, a citromlé és sima sós víz is jó eredményt ad. Na és persze az sem mindegy, hogy milyen fekete-fehér papírt használsz. Kísérletezz!
Még egy utolsó tipp: ilyen esetekben, amikor összepancsolod a papírt expozíció előtt, érdemes egy sötét helységben vörös fénynél jól lemosni a papírt és ugyanitt meg is szárítani, különben egy csomó szutykot kell majd letakarítanod a lapolvasó üvegéről.
