A digitális fényképezőgépek általában kétféle formátumban képesek elmenteni a képeket az úgy nevezett RAW és JPG formátumokban. Nem árt, ha tudjuk, hogy az egyes formátumoknak mik az előnyei és hátrányai.
RAW – Amit az érzékelő lát
Minden komolyabb fényképezőgép képes mindenféle változtatás nélkül az érzékelőből kiolvasott fényesség értékeket kép pontonként egy fájlba elmenteni. Ezen fájlokat hívják összefoglaló néven RAW állományoknak. Ilyen esetben a képet kizárólag az érzékelő lapka egyes pontjaira eső fotonok száma – és persze az egyes pixelek fizikai érzékenysége (mely kép pontonként különbözhet) – befolyásolja.
Előnye, hogy pontosan az a kép marad meg amit a szenzor érzékelt, ezt a későbbiekben tetszőleges – a formátumot ismerő – program segítségével módosíthatjuk.
Hátránya, hogy típusonként és gyártónkként különbözőek – vagyis nem biztos, hogy a kiválasztott programunk olvasni tudja – és minden korrekciót (élesítés, zajszűrés) nekünk kell elvégeznünk. További hátránya, a viszonylag nagy fájl méret ami hosszabb képenkénti letöltési időt és kevesebb exponálható kép kockát biztosít adott méretű kártyán.
DNG – A digitális negatív
Az Adobe által kidolgozott fájlformátum digitális negatívok archiválására. A RAW állományok azon problémáját hivatott áthidalni, hogy rengeteg féle van belőlük és nem biztos, hogy az általunk használt gép formátumát 20 év múlva is ismerni fogják a programok.
JPG – A veszteséges tömörítés
A JPG formátumot hallomásból legalábbis, mindenki ismeri. A legfontosabb tudnivaló ezzel kapcsolatban, hogy arra dolgozták ki, hogy látványra az eredeti képhez nagyon hasonlót – emberi szemmel gyakorlatilag láthatatlan különbségekkel – tartalmazzon sokkal kisebb méretben. Ezt úgy érik el, hogy olyan eljárást alkalmaznak, melyből az eredeti kép már nem állítható vissza maradéktalanul. Az ilyen eljárást veszteséges tömörítésnek hívják. A fényképezőgépeken általában állítható a tömörítés – minél kisebb tömörítést választunk (vagy nagyobb fájlméretet), annál közelebb lesz a kapott JPG kép az eredetihez.
Előnye a kis allományméret, valamint az, hogy a fényképezőgép gyártók a jobb minőségű képek előállítása érdekében apró képfeldolgozó processorokat építenek a gépekbe, melyek elvégzik helyettünk az élesítés és a zajcsökkentés feladatát.
Hátránya, hogy az utómunkák során már egy előfeldolgozott képpel tudunk csak dolgozni, melynek a minősége minden mentéssel romlik. Az egyik fő érv a JPG formátum ellen az, hogy a fehéregynsúly beállítása nehézkesebb, illetve ismét minőségromlást okoz.
